Angolul tudni kell

Sok mindent el lehet kerülni az életben. Nem muszáj megtanulni főzni. Bár érdemes. Úszni sem feltétlen kell, bár ezt még inkább. Vidáman lehet élni anélkül, hogy tudnánk autót vezetni, síelni vagy pálinkát főzni.

Angolul viszont meg kell tanulni. Olvasni, hallgatni, és beszélni.

Ez azért kapott egy külön posztot, mert ennyire fontos.

Imposztor szindróma

Mindenki más okosabb, mennyi mindent tudnom kellene, mennyi mindent nem tudok, és a kollégáim mind azt hiszik, hogy tudom, úristen, le fogok bukni – nagyjából így lehetne összefoglalni ezt a cseppet sem kellemes életérzést.

via vs.hu

i_know_others_know

Nyelvi relativizmus

Sapir–Whorf-hipotézis (Wikipedia):

Az elmélet kimondja, hogy az anyanyelv nem csupán a gondolataink formába öntésére szolgáló eszköz, hanem azt is alapvetően meghatározza, hogy milyenné válik a gondolkodásunk. Eszerint a más-más anyanyelvűek másképp szemlélik a világot: mást vesznek észre belőle, másképp elemzik a jelenségeket, másképp érvelnek, egyáltalán más alapokra épül a tudatuk.

[…]

Egy kísérletben kétnyelvű japán nők vettek részt, akikkel egy ugyancsak kétnyelvű kérdezőbiztos készített interjút két egymást követő alkalommal. A kérdések mindkét esetben azonosak voltak, azzal a különbséggel, hogy egyszer japánul, másszor angolul zajlott az interjú. Az eltérő nyelvhasználat jelentős változást okozott a vizsgálati személyek gondolkodásmódjában, amit az alábbi példák szemléltetnek:

Amikor vágyaim összeütközésbe kerülnek családom vágyaival…
…ez nekem boldogtalanságot okoz.
(japán)
…megpróbálom valóra váltani vágyaimat. (angol)
Az igazi barátoknak…
…segíteniük kell egymást.
(japán)
…őszintének kell lenniük egymáshoz. (angol)

Mennyire ismered az angol szavakat?

A my.vocabularysize.com-on tesztelheted. Feleletválasztós, száz kérdésből álló teszt, gyorsan végig lehet nyomkodni. Az eredmény egy becslés arra nézve, hogy hány szócsaládot ismersz. (A szócsalád ugyanabból a szóból alkotott származékszók és a vele alkotott összetételek csoportja.) Az oldal szerint 20.000 az anyanyelvi szint. Minden kérdésnél van “nem tudom” opció, a rossz válasz valószínűleg pontlevonással jár. De miért is próbálnánk becsapni (magunkat)?

A válaszlehetőségek minden kérdésnél eléggé mást jelentenek, hogy ne legyen kétség afelől, melyik a helyes – feltéve, hogy ismered a szót.

Kattintás után megnézhető a pontszámom 🙂

Continue reading “Mennyire ismered az angol szavakat?”

Oxford comma

Angolban a kettőnél több elemű felsorolások kötőszavai (leggyakrabban ‘and’ vagy ‘or’) elé tett egyértelműsítő vessző az ‘Oxford comma’, más néven ‘serial comma’.

“These items are available in black and white, red and yellow, and blue and green.”

Nevét az Oxford University Press-nél dologozó korrektorok, nyomdászok és szerkesztők gyakorlata után kapta. Konzisztens/nem konzisztens használata vitatott. Szerintem csak a fentihez hasonló, vessző nélkül nem egyértelmű esetekben van értelme igazán. Magyar megfelelője nincs, illetve nem megengedett a használata.

Hiperbeszéd

A különböző nyelvváltozatok (dialektusok) érintkezésekor megfigyelhető, érdekes jelenség a túláltalánosítás vagy hiperadaptáció. Az egyik nyelvváltozat beszélői megkísérlik átvenni a másik nyelvváltozat jellegzetességeit, de a két változat közötti megfeleléseket túláltalánosítják, ezért az utánzott nyelvváltozatban egyébként meg nem lévő formákat hoznak létre. Főbb esetek:

  • Hiperkorrekció: egy szó szabályos hangalakjának (vagy írásképének) eltorzítása, mert a beszélő úgy véli, hogy az helytelen, így „túlkorrigálja”. Például a mondta szót valaki úgy próbálja kiejteni, hogy /mond-ta/ a szabályos /monta/ helyett, vagy például a helyes szó kiejtése úgy, mint /heljes/. (forrás)
  • Hiperurbanizmus: a nem városi nyelvváltozat beszélői megkísérlik átvenni a városi nyelvváltozat jellegzetességeit, de a két változat közötti megfeleléseket túláltalánosítják. Például a saját nyelvjárásukban vót ’volt’, bót ’bolt’-féle alakokat használók, amikor megpróbálják utánozni az l-et is kimondó kiejtést, gyakran tévesen betoldanak egy l-et az olyan szavakba is, amelyekben az eredetileg nem volt benne (szölke < szőke, szolda < szóda stb.) Maga a jelenség nem újdonság a nyelvben, például boldog szavunk is így jött létre a korábbi bódog formából. (forrás)
  • Hiperdialektizmus: az egyik nyelvváltozat beszélői megkísérlik átvenni egy másik (nemsztenderd) dialektus jellegzetességeit, de a két változat közötti megfeleléseket túláltalánosítják. Például a nem ö-ző nyelvjárások beszélői gyakran olyankor is ö-t ejtenek az ö-ző nyelvjárásban beszélőket utánozva, amikor azok soha, így olyan szavakat hoznak létre, mint például a Köcskömét. Lehet hibás elemzés eredménye, például amikor színészek próbálnak utánozni nyelvjárásokat, de előfordulhat olyankor is, amikor a nyelvjárási beszélők saját nyelvjárásuk régebbi, kellőképpen már nem ismert formáinak fölelevenítésével próbálkoznak. (forrás)

RationalWiki.org

Az internetes ostobaságok, városi legendák cáfolatának egyre nagyobb kultúrája van. A téma hálátlan, ugyanis könnyű öt perc alatt összeütni egy különc elméletet – például, hogy a repülőgépeik kondenzcsíkjai igazából permetezett mérgek – hitelt érdemlően cáfolni ilyesmit azonban egyáltalán nem az.

Míg az ál(tudományos)hírek és elméletek terjesztőinek nem akadály bizonytalan forrásokból származó anyagokat felhasználni, és elegendő bedobni néhány választ sejtető kérdést, addig a másik oldal munkája sokkal több erőforrást igényel. Éppen ezért nagyon hasznosak az olyan oldalak, ahol összefogott, kimerítő elemzéseket találunk a legnépszerűbb ostobaságok kialakulásáról, történetéről, irányzatairól, és persze megtaláljuk a hitelt érdemlő cáfolatokat is. Többnyire mélyebb kutatómunka áll ezek mögött, mint amit magunk ésszerűnek tartanánk vitapartnerünk meggyőzése érdekében.

A RationalWiki.org is efféle célokat tűzött ki (forrás):

1. Ál- és anti-tudományos mozgalmak vizsgálata, állításaik cáfolata.
2. Különc elképzelések teljeskörű dokumentálása.
3. Tekintélyelvűség és fundamentalizmus felderítése.
4. A fenti témák médiában való feldolgozásainak vizsgálata és kritikája.

Ha már szóba jött, a RationalWiki chemtrail témában készült elemzése itt található.

Az áltudományok és összeesküvés-elméletek létrejötte és terjedése számomra önmagában is érdekes társadalmi jelenség, ha rajtam múlik, lesznek még posztok a témában 🙂

Megjegyzés: óvatosabb vagyok annál, hogy megpróbáljam nevetségessé tenni ezeket az elméleteket. De fontosnak tartom, hogy legalább annyira akarjuk tudni az igazságot, mint amennyire szeretnénk hinni valami nagy leleplezésben. Még akkor is, ha ez az igazság egészen hétköznapi, vagy a saját ön-igazságunknak ellentmond.

Alattvalók iskolája

VH interjú Vekerdy Tamás gyermekpszichológussal:

“Ne legyenek kétségeink, a Fideszben is vannak sokan, akik elborzadva nézik az oktatásban történő eseményeket… és viszont: a baloldalon is sokan centralizálnák az oktatást. Ezekben a nagy rendszerekben valódi, üdvös, a nemzetet felemelő változás csak akkor következhet be, ha a pártok kiveszik a csatározások terepéről – és a hatalmi és propagandaszférából – az iskolaügyet.”

Még nem olvastam végig, azért is lett poszt, hogy eltegyem későbbre 🙂